Hogyan kell leltárt készíteni?

Sok kezdő kíváncsi arra, hogyan kell leltárt készíteni. Annak érdekében, hogy elkerülje a bonyodalmakat és az esetleges hibákat e fáradságos munka elvégzésekor, részletesen tanulmányoznia kell a leltározási kérdésekre vonatkozó szabályozási keretet, meg kell értenie a leltár fogalmát, lényegét és célját, valamint meg kell vizsgálnia a lebonyolítás eljárását.

Mi a készlet

Leltár alatt az ingatlanok és kötelezettségek ellenőrzését értjük, amelyet a számviteli és jelentési információk pontosságának biztosítása érdekében végeznek. A leltározás során a jogosult személyek összegyűjtik, elemzik és megerősítik a szükséges dokumentumok és ingatlanobjektumok elérhetőségét.

A leltár célkitűzései

A leltár fő céljai között érdemes megjegyezni a következőket:

  1. az ingatlan jelenlétének megerősítése annak biztonsága érdekében;
  2. el nem számolt tárgyak jelenlétének azonosítása;
  3. a termelési tevékenységek során felhasznált anyagi és termelési erőforrások mennyiségének és jellegének tisztázása;
  4. az ingatlanobjektumok természetbeni rendelkezésre állásával kapcsolatos adatok összehasonlítása a szintetikus és analitikus elszámolás eredményeivel kapcsolatos információkkal, például a hiányokra vagy a talált többletekre vonatkozó információkkal;
  5. a számviteli dokumentumok elkészítésének helyességének és teljességének ellenőrzése;
  6. az áru- és anyagi erőforrások értékelésének ellenőrzése, figyelembe véve azok piaci árát és állapotát;
  7. annak ellenőrzése, hogy a pénzeszközök működésére és az immateriális javak felhasználására vonatkozó eljárások megfelelnek -e a hazai jogszabályoknak.

Leltári tételek

Az ellenőrzés alá vont tételek listája a következőket tartalmazza:

  • jogi személy vagyona;
  • immateriális javak és egyéb eszközök;
  • állóeszközök;
  • készpénz;
  • ​​
  • bérelt és tárolt ingatlan;
  • olyan ingatlan, amelyet bármilyen okból nem vettek figyelembe.

Amikor a leltározás kötelező

Fontos, hogy a szervezet alkalmazottai ne csak a leltár helyes lebonyolításának módját ismerjék, hanem azt is, amikor szükséges. A jogalkotó olyan körülményeket foglal magában, mint a leltározás jogalapja:

  • pénzügyileg felelős személyek megváltoztatása;
  • az éves jelentési időszak kezdete;
  • a lopás tényének azonosítása;
  • információkeresés csalás vagy a vállalat vagyonában bekövetkezett kár jelenlétéről;
  • jogi személy átszervezése;
  • a szervezet felszámolása;
  • természeti katasztrófa, tűz vagy más vészhelyzet kezdete.

A leltározás módszerei

Azok a szervezetek, amelyeknek nyilvántartást kell vezetniük az ingatlanvagyonról és az alapokról, teljes vagy részleges leltárt készíthetnek.

A részleges leltározás sajátosságai

A részleltár módot a szervezet alkalmazottai használhatják, ha tisztázniuk kell az áruház vagy raktár külön szakaszának számviteli információival kapcsolatos adatokat. Akkor is használják, ha szükség van az áruk valós egyenlegei és az információs bázisban rögzített egyenlegek közötti eltérések kiküszöbölésére.

A munkavállalók részleges elszámolást végezhetnek munkaidőben. Az ellenőrzés során elkészítik a készletlista specifikációját, ahol megadják az áru egyes tételeihez tartozó számviteli egyenlegeket.

A teljes leltározás eljárásának sajátosságai Teljes formátumú leltárra van szükség, ha a szervezet teljesen megszünteti kereskedelmi tevékenységét. A leltárban és a kimutatásokban a raktárban lévő áruk maradványaira vonatkozó adatokat rögzítik.

Ezt az ellenőrzést a hivatali időn kívül kell elvégezni. A számviteli műveletek elvégzéséhez szükséges időszak helyes megválasztása lehetővé teszi az alkalmazottak számára, hogy elkerüljék a munka nem kívánt megszakítását. Az üzletek jellemzően reggel nyitás előtt vagy este leltároznak. Ha a termékválaszték elég széles, akkor ajánlott minden áruosztályonként külön elszámolást készíteni az árukról.

A leltározás szabályai

A számviteli műveletek elvégzéséért felelős szakembereknek, akik szeretnék kitalálni a leltározás módját, tanulmányozniuk kell az ingatlanok és pénzeszközök elszámolásának alapvető szabályait. Az ilyen szabályoknak tartalmazniuk kell a szakember kötelezettségét a készletek, leltárkártyák, leltárkönyvek, nyilvántartások, műszaki útlevelek, tárgyi eszközök előzetes ellenőrzésére. Ha a megnevezett papírok közül valamelyik hiányzik, akkor foglalkozni kell azok időben történő regisztrációjával.

A leltár tárgyainak megvizsgálása után a bizottság speciális leltárakba írja be jellemzőiket. A tárgyak nevét, célját, számát, mutatóit és kopási fokát a lehető legteljesebben és legpontosabban rögzíteni kell. Ha hibákat észlel a számviteli dokumentumokban, a felelős személyeknek fel kell jegyezniük azokat a készletlistába. Fontos, hogy nyomon kövesse a korábban nem regisztrált objektumok rögzítését.

A leltár szakaszai

A számviteli rendszer előkészítése

A számvitel első szakasza magában foglalja a készlet időszakának megválasztását, amelyet az idő alapján kell meghatározni a szervezet minimális terhelésének. A számvitel során fontos kizárni az árukészletek keveredését.

Áruk újraszámlálása

Az újraszámítást gyorsan és pontosan kell elvégezni. Ajánlott olyan vonalkódokat használni, amelyek lehetővé teszik az áruk pontos azonosítását. Az árukat számláló alkalmazottak 2 csoportra oszthatók. Az első csoport az objektumok újraszámlálásával és a vonalkódok címkézésével lesz elfoglalva, a második pedig a vonalkódok szkennelésével és az áruk mennyiségére vonatkozó információk jogi dokumentumokban történő bevitelével foglalkozik.

A számviteli eredmények elemzése

Az alkalmazottak ellenőrzik, hogy vannak -e eltérések a készletek egyenlegeiben. Ellenőrizze a lopások adatait a maradványokban. Csekk -visszaszámlálást is végeznek. Ha az ellenőrzés során eltéréseket észleltek, akkor további hiányos leltárt kell hozzárendelni. Egy ilyen ellenőrzés feltárja az eltérések okait és pontos mértékét.

.